Jos� Julian Marti

1853-1895 K�lt�, essz�ista, �js�g�r�, Kuba els� sz�m� nemzeti h�se, aki el�mozd�totta a f�ggetlens�gi harcot a spanyolokkal szemben, �s s�rgette az �sszetart�st, p�rbesz�det az amerikai kontinens n�pei k�z�tt. "Nincs olyan speci�lis jog, amely valakit egy k�l�nleges "fajba" sorolna" Martinak h�rom f� versgy�jtem�nye jelent meg: "Ismaelillo" (1882), Versos sencillos (1891) �s a VErsos Libres, amelyet 1880-ban �rt, de csak hal�la ut�n, 1913-ban adtak ki. Havann�ban sz�letett, apja a spanyol hely�rs�g visszavonultan �l� katon�ja volt. Az oktat�si reformer Rafael Maria Mendive (1821-1886) r�besz�lte Marti apj�t, hogy engedje Martyt gimn�ziumban tanulni.K�s�bb a Havannai Egyetem hallgat�ja volt (1866-69), �s dolgozott a f�ldalatti, id�szakosan megjelen� El Diablo Cojuelo (S�nta s�t�n) �s a La Patria Libre (Szabad Haza) kiadv�nyokon. 16 �ves kor�ban felforgat�s miatt letart�ztatt�k, �s 6 �v k�nyszermunk�ra �t�lt�k. A b�ntet�s lej�rta ut�n Spanyolorsz�gba sz�m�zt�k, ahol a Madridi �s a Saragosai Egyetem (1873) hallgat�ja volt. Egy �vvel k�s�bb filoz�fi�b�l �s irodalomb�l szerzett tudom�nyos fokozatot. Spanyolorsz�gban 1871-ben jelentette meg az El presidio de Cuba (K�nyszermunka Kub�ban) c. k�nyv�t. 1874 �s a hal�la k�z�tt h�romszor volt Kub�ban, egyszer �ln�ven. "Az igazs�g az, Fermin -�rta Fermin Valdez bar�tj�nak, - hogy �n nem sok�ig �lek, kiv�ve az �n sz�l�f�ldem sz�m�ra!" 1875-ben elment Mexik�ba, �s meg�rta a Revista Universal-t (Egyetemes irodalom). Irodalmat �s filoz�fi�t tan�tott a Guatemalai Egyetemen, majd visszat�rt Kub�ba, ahol egy jogi irod�ban dolgozott. 1879-ben ism�t Spanyolorsz�gba deport�lt�k. Politikai aktivit�sa miatt sok orsz�gban nemk�v�natos elem volt. 1881-ben New Yorkba ment, ahol szerkeszt�k�nt, �js�g�r�k�nt �s k�lf�ldi tud�s�t�k�nt dolgozott olyan �js�goknak, mint a New York Sun, El Partido Liberal, La Opini�n Nacional, La Naci�n, La Rep�blica, El Economista Americano, and La Opini�n P�blica. Marti dolgozott konzulk�nt Uruguayban, Paraguayban �s Argentin�ban, �s Spanyol nyelvet tan�tott a K�zponti F�iskol�n. Ezekben az �vekben k�l�n �lt feles�g�t�l, Carmen Zayas Baz�nt�l �s a fi�t�l, Jos�t�l. A h�zasp�r elv�lt, miut�n Carmen 1891-ben megl�togatta New Yorkban. Ezut�n romantikus kapcsolatba ker�lt Carmen Mantill�val, akit azut�n el is vett feles�g�l. Carmilla n�v�re, Maria volt a f�h�se a "Versos Sencillos" (Becs�letes vers) c. m�v�nek. A kr�rise, bels� vil�ga ver�dik vissza egyik vers�ben: "Yo quiero salir del mundo / por la puerta natural: // en un carro de hojas verdes / a morir me han de llevar. // No me pongan en lo oscuro a morir como un traidor: // yo soy bueno, y como bueno / morir� de cara al sol." (�n v�gyok b�cs�zni a vil�gt�l, A term�szet ajtaj�t�l, S�rk�vemen a z�ld, szabad t�voz�s. �k visznek engem a hal�lba, Nem l�knek engem a s�t�tbe, a hal�l szeretete �ls�gos;�n j� vagyok, �s szeretem tenni a j�t. Arcomban a nappal akarok meghalni.) Az utaz�sain k�v�l Marti a hal�l�ig az USA-ban maradt. Szerkesztette az id�szakosan megjelen� La Patria (A Haza) c. �js�got, amivel k�vet�ket szerzett Kub�ban �s elind�totta sz�l�f�ldje f�ggetlened�s�t Spanyolorsz�gt�l. 1894-ben megalap�totta a Kubai Forradalmi P�rtot, �s kipr�b�lt forradalmi csapatot vezetett az USA-b�l Kub�ba. A terve eleinte kudarcot vallott, de a k�vetkez� �vben siker koron�zta a v�llalkoz�s�t. � azonban egy csat�ban �let�t vesztette Dos Riosn�l, 1895 m�jus 19-�n. A n�pszer� Guantanamera c. dal is az � egyik vers�n alapul, amelyet a h�res zeneszerz�, Jose�to Fern�ndez zen�s�tett meg. V�logatott m�vei:

• ABDALA, 1869
• EL PRESIDIO POL�TICO EN CUBA, 1871
• LA REP�BLICA ESPAÑOLA ANTE LA REVOLUCION CUBANA, 1873
• AD�LTERA, 1874
• AMOR CON AMOR SE PAGA,1876
• GUATEMALA, 1878
• ISMAELILLO, 1882
• AMISTAD FUNESTRA, 1885
•  Essays: NUESTRA AM�RICA, 1881
• EMERSON, 1882,
• WHITMAN, 1887,
• BOLIVAR, 1893 V
• ERSOS SENCILLOS, 1891
• VERSOS LIBRES, 1913
• VERSOS DE AMOR, 1930
• ART�CULOS DESCONOCIDOS (1883-84), 1930
• EPISTOLARIO, 1930-31
•  FLORES DEL DESTIERRO, 1933
• AD�LTERA. 1935
• DIARIO, 1938
• THE AMERICAN JOSE MART�: SELECTED WRITINGS, 1953
•  OBRAS ESCOGIDAS, 1953
• POES�AS COMPLETAS, 1953
•  OBRAS COMPLETAS, 1936-53 (74 vols.)
•  OBRAS COMPLETAS, 1954 (27 vols.)
• P�GINAS DE JOS� MART�, 1963
• MART� ON THE U.S.A.. 1963
• OBRAS COMPLETAS, 1963-66 (27 vols.)
• MART�, 1970
• SUS MEJORES P�GINAS, 1970
•  ESCRITOS DESCONOCIDOS, 1971
• ENSAYOS SOBRE ARTE Y LITERATURA, 1972
• NUESTRA AM�RICA, 1974
•  INSIDE THE MONSTER, 1975
• PROSA ESCOGIDA, 1975
• DISCURSOS SELECTOS, 1977
•  ON EDUCATION, 1979
• OUR AMERICA, 1979
• ON ART AND LITERATURE, 1982
• MAJOR POEMS, 1982
• IDEARIO, 1987
• ANTOLOG�A PO�TICA, 1987
•  POLITICAL PARTIES AND ELECTIONS IN THE UNITED STATES, 1989
• EPISTOLARIO, 1993
• ENSAYOS Y CR�NICAS, 1995

                             Ford: �ts Feri

http://www.exilio.com/Marti/Jose_Marti.html