| Hrek Kubrl : Az Amerikai Egyeslt llamok azonnal hagyja el Guantanamt! |
Az Amerikai Egyeslt llamok azonnal hagyja el Guantanamt!
ts Feri 2005.11.09. 00:32
Az USA tbb mint szz ve beleavatkozik Kuba belgyeibe, hbort indtott ellene s imperialista szerzdseket kttt az orszg szuverenitsa ellen.
1887-ben, amikor Kuba kzel llt a gyzelemhez a spanyolok ellen folytatott msodik fggetlensgi hborban, Theodore Roosevelt kzbelpsre srgette az USA akkori elnkt, McKinley-t.
1898-ban az USA hbort zent Spanyolorszgnak, hogy megakadlyozza Kubt fggetlensge elrsben.
1901-ben sok rendszablyozs mellett trvnybe iktattk Kuba nemzetkzi ellenrzst, korltozst, szabad kezet adva az Egyeslt llamoknak brmifle katonai intervencihoz. Szintn felhbort rendelet engedlyezte, hogy Kuba partjait az USA sznbnyszatra hasznlja s hogy haditengerszeti bizonyos pontokon bzisokat lltson.
Guantanamo egy „biztos pont” volt. Az USA itt felptett haditengerszeti bzisnak vonzatait mr ismerjk. A magt demokratikusnak nevez Egyeslt llamok szgyentelenl kihasznlta a volt-s-lett gyarmati orszg erforrsait. A magyarz ideolgia szerint egy gazdag, ers orszgnak morlis eljoga, hogy megvsroljon brmit, belertve egy msik orszgot, amennyiben ezrt vi 2000 dollrnyi aranyat fizet. 1959 ta Kuba nem fogadja el a pnzt.
Ez valjban egy szuvern terlet elrablsa, ami a mai vilg szgyene (amely vilgot az USA megflemlts alatt tart), de a vak szemek a brtn fel fordulnak, ami egyrtelmen ms orszg fldjn lteslt.
Szrnyen embertelen krlmnyek, elszigeteltsg, kifosztottsg s knzs jellemz ebben a kzpkori llapotokat idz brtnben. Az Amnesty International s a nvekv szm emberjogi szervezetek is rendszeresen eltlik jelentseikben. Az llamok ennek ellenre nem vltoztat a helyzeten.
Vilgunkban rengetegszer gyalzzk meg az emberi jogokat. Rengeteg vallsi s prtbeli sszeklnbzs van, nagyon bonyolult azonnali megoldst tallni rjuk.
Guantanamo egy kiemelked kivtel.
Az azonnali megolds egyszer.
Minden orszg s trsadalom, minden egyes egyn a vilgon felelssggel tartozik, hogy csak igazsgban ltezhet igazi emberiessg npek s nemzetek kztt.
Ennek nevben kveteljk, hogy az USA azonnal, felttel nlkl hagyja el Guantanamt.
Nadine Gordimer, Salim Lamrani, Noam Chomsky, Rigoberta Menchz, Adolfo Pirez Esquivel.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
